ma:
holnap:
Irinyi János

Irinyi János

Üdvözöljük Létavértes város közigazgatási portálján
Skip Navigation LinksKezdőlap > Önkormányzat > e-ügyintézés > Illetékek, díjak
Illetékek, díjak


I. ILLETÉK

Az illeték fizetésére kötelezettek

 

A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében a törvény melléklete eltérően rendelkezhet.

Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz.

Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni.

Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.

Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden döntés ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.

A szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket - az alapeljárás illetékével (igazgatási szolgáltatási díjával) egyidejűleg - annak kell megfizetnie, akinek érdekében az eljárás indul. Az előzetes szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.

Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesített.

Illetékmentesség:

Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:

• a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzetiségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve
o    a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat;
o    a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá
o    az anyakönyvi kivonat kiállítása;
• az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha
o    a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben;
o    az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez;
o    az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és
- az anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére,
- az anyakönyvből a házastárs részére,
- az anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,
o    tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,
o    a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez,
o    az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez,
o    a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben történik a kiállítása;
• a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás;
• a gyámhatóság előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
• az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány;
• a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat;
• a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat;
• a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
• a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésükkel kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát
• az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél elismerésével, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény hatálya alá tartozó, a határon átnyúló szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos eljárás;
• a „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiadásával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás;
•  munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat;
•  foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás stb.), a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;
• a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás;
• az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok;
• a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás;
• az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás;
• széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;
• az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából - jogszabály rendelkezése alapján - iratra vezetett hivatalos záradék;
• a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;
• az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;
• a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, a kisajátítási eljárás, a kisajátítási járulékos költségek megtérítésére irányuló eljárás, valamint a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti eljárás;
• a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás;
•  közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése;
• a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás;
• a jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás;
• a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint hatálya alá tartozó szervek és személyek intézkedésével, vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés;
• az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;
• az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás;
•  őstermelői igazolvány cseréje, ha arra az őstermelői igazolványban szereplő helységnév, utcanév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő változása, illetve az őstermelő lakóhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolása miatt kerül sor;
• a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás;
• a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv fogyasztóvédelmi eljárása;
• a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása; 
• az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;
• a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybe vett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás;
• az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás;
• a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat;
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás;
• a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás;
• a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi;
• az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány;
• a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás;
• a mezőgazdasági termelő székhelye vagy lakóhelye és a művelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lévő telephely között, termény szállítása esetén, az útdíj köteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás;
• a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) való felvétel, az adatmódosítás, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos bejelentések, a szolgáltatói nyilvántartás adatairól hatósági bizonyítvány kiállítása és a szolgáltatói nyilvántartásból teljesített egyéb adatszolgáltatás;
• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás, továbbá a földhasználati nyilvántartási eljárás.

Illetékmentes - az elektronikus úton benyújtott adóbevallások kivételével - az adóbevallás másolata.
Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges.
Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása.

 

Az illeték mértéke

Az általános tételű eljárási illeték 3000 forint. Abban az esetben, ha jogszabály más illetékmértéket nem állapít meg az adott ügy kapcsán, akkor ezt kell megfizetni.

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. 

A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint.

Végzés elleni fellebbezésért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.

A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.
Az újrafelvételi eljárásért az általános tételű illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.
A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint.
 
Az általánostól eltérő illeték egyes eljárásokban:
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az alábbi ügyek vonatkozásában az általánostól eltérő mértékű illetéket határoz meg
 
Másolat, kivonat
Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke - ha a törvény melléklete kivételt nem tesz - oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint. 
Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.
A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik.

Anyakönyvvel kapcsolatos eljárások
Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke - kivonatonként - 2000 forint.
A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem illetéke 5000 forint.
A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni.
Az anyakönyvi eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott eljárásban megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 50 000 forint.
Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentésért, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.
A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint.

Építésügyi hatósági ügyek
Az építésügyi hatóságnál indított
• építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték
o    új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
o    új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
o    műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
o    meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
o    egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
o    a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,
o    ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az előbbi pontokban foglaltakon felül 15 000 forint,
•  módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,
•  összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül
o    az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint,
o    az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,
•  összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül
o    az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint,
o    az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű,
• az integrált eljárásért az eljárásba bevont társhatóságonként 20 000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50 000 forint,
• az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint,
• a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint,
• a fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén az illeték az 1. pont, a 3-5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese,
• a használatbavételi engedélyezés esetében az illeték az 1-5. pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű,
• a használatbavétel tudomásul vétele 10 000 forint,
• az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint,
• az építésügyi hatósági intézkedés kezdeményezése 15 000 forint,
• az 1-12. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás 10 000 forint
.
Az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárás illetéke
• bontás tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint,
•  építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint,
• az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezése esetén 15 000 forint.
 
Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint.
Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni.
Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint.
A jegyzői építésügyi hatósági eljárások illetéke leróható illetékbélyegben,  illetve a 11738084-15372741-03470000 számú önkormányzati hatósági eljárások illeték számlára történő átutalással.
 
Vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek
A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok változása miatti igazolványcseréért - a módosítások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása miatt kerül sor. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolvány pótlása iránti eljárás illetéke 5000 forint.
Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változtatások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a működési engedélyben feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor.
A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított - az eredetivel pontosan egyenlő és egyenlő értékű - másodlat illetéke 3000 forint.
 
Adózással kapcsolatos ügyek
Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá esik.
Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni.

 

II. IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJ
Az eljárások egy részében az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni
Építésügyi hatósági ügyek
Az
Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI.8.) Kormány rendelet 1. mellékletben meghatározott rendszerhasználati díj az Üzemeltető bevétele, melyet az Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatban meghatározott módon és számlaszámra, készpénz átutalási megbízással, átutalással vagy - ha erre lehetőség van - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy az Üzemeltető házipénztárában készpénzzel lehet kiegyenlíteni.
A rendszerhasználati díjat az e-építési napló készenlétbe helyezését megelőzően kell megfizetni. Megfizetés hiányában az Üzemeltető nem helyezi készenlétbe az e-építési naplót.
Túlfizetés esetén az igazoltan befizetett rendszerhasználati díjtöbbletet az Üzemeltető 15 napon belül átutalással visszatéríti.
 
A rendszerhasználati díj mértéke

 

 A

 B

 1

 e-építési napló vezetési kötelezettséggel érintett építmény

az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján számított építmény értéke

 e-építési napló rendszerhasználati díj

bruttó (általános forgalmi adót tartalmazó) összege

 2

 0 - 50.000.000 Ft

 2 620 Ft

 3

 50.000.001 - 100.000.000 Ft

 3 930 Ft

 4

 100.000.0001 - 250.000.000 Ft

 7 860 Ft

 5

 250.000.001 - 500.000.000 Ft

 11 790 Ft

 6

 500.000.001 - 1.000.000.000 Ft

 18 340 Ft

 7

 1.000.000.001 Ft felett

 23 580 Ft


Az építésügyi hatóság számára az építtető
• a szakhatóságként való eljárásért 20 000 forint,
• a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben szakhatóságként való eljárásért 50 000 forint,
•  telekalakítási eljárásban szakhatóságként való eljárásért érintett telkenként 5000 forint,
igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

Telepengedéllyel kapcsolatos ügyek
 A telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatás díjáról szóló 35/1999. (X.13.) BM rendelet értelmében telepengedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásban 5000 forint.
A fellebbezési eljárás díja 6000 forint.
A díjfizetési kötelezettség az eljáró hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a költségvetési számlájára történő átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak készpénzben történő befizetését, illetve átutalási megbízással való teljesítését az erről szóló bizonylat másolati példányával kell az eljárás megindításakor igazolni. Kétség esetén az eljáró hatóság az eredeti példány bemutatására kötelezheti az ügyfelet.
 
Telekalakítási ügyek
A telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009. (XII.9.) FVM rendelet szerint a telekalakítás engedélyezésére irányuló első fokú eljárás során
• 2–5 érintett ingatlan esetén ingatlanonként: 12 000 Ft,
• 6–15 érintett ingatlan esetén: 60 000 Ft, valamit a hatodik ingatlantól ingatlanonként további 10 000 Ft,
• 16–25 érintett ingatlan esetén: 160 000 Ft, valamit a tizenhatodik ingatlantól ingatlanonként további 1000 Ft,
• 26, illetve több érintett ingatlan esetén: 170 000 Ft, valamit a huszonhatodik ingatlantól ingatlanonként további 500 Ft
összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

A díj a telekalakítási dokumentáció záradékolásának díját nem tartalmazza.
Az engedélyezési eljárásban érintett ingatlanként:
•  telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a kiinduló állapot szerinti földrészletek számát,
•  telekfelosztás, telekcsoport újraosztása esetén a kialakuló földrészletek számát
kell figyelembe venni.
 
Termőföldek 50 hektárig történő birtok összevonási célú telekcsoport újraosztása és telkek egyesítése esetén, amennyiben a kialakítandó földrészletek területe nem lesz kisebb a változás előtti területtől, érintett ingatlanként a kialakuló földrészletek számát kell figyelembe venni.
A telekalakítási engedélyezési eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 30 000 forint.
A telekalakítási engedélyezés esetén a jegyző szakhatóságként működik közre, amelynek díja 3000 Ft.

Közterület-használat, közterület-hasznosítás
Létavértes        számú önkormányzati rendelete alapján a közterület-használati díj fix díj, kivéve pályázat esetén, amikor a mellékletben szereplő díj a minimálisan elvárt induló licitdíj mértéke.
A közterület-használatra jogosult köteles a közterület használati díjat megfizetni:
• éves jogosultság esetén két részletben, a tárgyév március 15. és szeptember 15. napjáig, évközben kezdés esetén csak a befizetés után kezdheti meg a közterület igénybevételét, 
• havi használat esetén a tárgyhó 5. napjáig, hóközi kezdés esetén legkésőbb a közterület-használat megkezdéséig, 
napi használat esetén az igénybevétel megkezdéséig.
 
Mentesül az engedély iránti kérelem benyújtása és közterületi használati díj fizetése alól az a szolgáltató, akit képviselő-testület, vagy önkormányzati bizottság bíz meg közterületen hibaelhárítási, üzemeltetési, karbantartási, felújítási és nem építési engedély köteles építési munkával.

Mentes a díjfizetési kötelezettség alól:
•  fegyveres testületnek, rendészeti szervnek, tűzoltóságnak, mentőknek,
•  feladatkörükben jótékonysági közhasznú tevékenységet végzőknek, 
•  kommunális, közüzemi és közszolgáltató szervezeteknek, önkormányzati cégeknek a feladataik ellátása  során  a közterületen végzett tevékenységükért, szolgáltatásaikért ezt kiszolgáló létesítményeikért,
• köztéri műalkotások, zsűrizett dísztárgyak elhelyezéséért,
•  közvetlen élet-, vagy balesetveszély elhárításakor,
•  hulladékhasznosítási célból elhelyezett gyűjtőeszközökért, köztisztasági, forgalomszervezési, forgalomelterelési eszközök kihelyezésével igénybe vett közterületi részek használatáért
•  műemléki, vagy helyi védettség alatti épület-felújításokkal kapcsolatosan,
•  ingyenesen látogatható kulturális, művelődési és sport, valamint idegenforgalmi jellegű rendezvényekért,
•  választási kampány idején az induló szervezetek, személyek választási hirdetményei szabályszerű elhelyezéséért, gyűlései megtartásáért,
•  ingyenesen látogatható, nem rendezvény keretében szervezett utcai zenélésért, éneklésért, vagy táncos produkciókért, amennyiben üzletszerű termékértékesítés (pld. kazetta, CD, stb.) nem történik.
• az egyházak, egyházi szervezetek templomon, imaházon kívüli hitéleti tevékenységeihez szükséges terület után.
 
A közterület-használati díj mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.